Rég írtam a Nysáról.

Ennek az az oka, hogy elég lassan haladok vele. Pedig mintha a Jóisten egyengetné az utamat az alkatrészek felkutatása közben.

Odáig eljutottam, hogy jár a motor. Hátratolattam egy métert. Mivel fék nincs, a tervezett úticél magasságában leraktam egy fatuskót, hogy odáig tartson a menet és ne tovább. Szerettem volna elkerülni, hogy véletlen meggurulva valami anyagi kárt okozok az autóban vagy bármi másban.
A fékrendszer ugyebár kuka. Szükség volt az összes munkahengerre és gumifékcsőre. Egy népszerű hazai aukciós oldalon sikerült leütnöm egy fékszervót és egy pár munkahengert szinte gombokért.

A főfékhengert leszerelve olyat láttam, amilyet még sosem. A fékolaj a 20 év állásban teljesen kikristályosodott. Nem is gondoltam rá, hogy a leszerelt darabot visszarakjam. Megpróbáltam szétszedni, de semmi erőnek nem engedett. Arra gondoltam, hogy ha maga a henger nincs megrohadva, akkor egy karmantyúzást megérhet a történet, különösképp, hogy új főfékhenger szinte beszerezhetetlen.

Tehát ott álltam egy szétszedhetetlen főfékhenger fölé hajolva és vakartam a fejem, hogy mi legyen. Majd szerzek valahonnan, addig is elmegyek megnézni azt a Nysát, ami fateromék falujában van félig egy baromfiudvarba süllyedve. Bajuszkapcsolóra fájt a fogam, meg a kormányoszlop burkolatára, amit még a téglagyári tartózkodás idején sikerült a gyerekeknek lepusztítani.

Vittem egy nagy szerszámkészletet és nekiálltam módszeresen leszerelni mindent az autóról, ami nekem még jól jöhet. A gazdája tervezi, hogy elviteti a vasasba, úgyhogy nem tétlenkedhettem.

Került alumínium vég a díszlécekhez, ami nekem hiányzott. A bajuszkapcsoló törött volt, de naivan azt gondoltam, majd a kettőből csinálok egyet. Kiszedtem a műszereket, kormányoszlop burkolatot, AC pumpát, karburátort, meg pár apróságot.
Mást nem nagyon, mert olyan puritán a szerkezet, hogy nagyjából a motor lett volna a következő, ha tovább bontom.

Közben beszélgettem az öreggel, aki megemlítette, hogy van még pár apróság hozzá a padláson. Megkértem, hogy nézze már meg, mik azok, mert érdekelhet.

Negyed óra múlva lejött egy ronggyal a kezében, amit irdatlan lassú mozdulatokkal elkezdett szétcsavarni. Jobban izgultam, hogy mi lehet benne, mint kisiskolás koromba a mikulásünnepélyen a csomagok kiosztása után.

Aztán nem hittem a szememnek!
2db vadiúj főfékhenger. Ezt kerestem! Ilyen nincs! Figyelik a munkámat az égből!

Ugyanilyen szerencsém volt, mikor leütöttem pár fékcsövet meg karmantyút és elmentem átvenni azokat. Már majdnem indultam haza, mikor rákérdeztem, hogy a másik dobozban mi van? Kinyitottuk. Új fékmunkahengerek, motorbakok és stabilizátor pálcák voltak benne. Hát persze, hogy elhoztam!

Gyakorlatilag minden megvan, hogy ismét fék legyen az autón. Ez a nyár nem kedvezett a szerelésnek. Amikor ráértem és jó idő volt, inkább motoroztam. Amikor meg rossz idő volt, inkább nem szereltem.

A következő lépés, hogy beszerelem az összegyűlt alkatrészeket a járműbe és kiviszem az útra.

Cimkék: nysa, Veterán